Kazettás mennyezetek

REFERENCIÁINK

Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeum, Vizsoly, 2016:

A Gogánváraljai református templom kazettás mennyezetének rekonstrukciója

A tábla rekonstrukciók az eredeti méretei szerint készültek, de a terembe, mivel csak 12 darab fért el, egy válogatás került. A sarkokon a négy evangélista ábrázolása, Máté (angyal), Márk (oroszlán), Lukács (tulok), János (sas) kapott helyet. Középen az Angyali üdvözlet jelenetén a mondat szalagon Ave Garcia Dominus Tecum latin felirat olvasható, mely az Üdvözlégy Mária első mondatának rövidített változata. Mellette a Feltámadt Krisztus alakja a kereszttel és a Szent Grállal olyan egyedülálló ábrázolás típus, melynek művészettörténeti párhuzamát nem ismerjük. A növényi ábrázolások közül a szőlő Krisztus ismert szimbóluma. A gránátalma virága a szeretetet jelképezi, a reneszánsz Mária képek gyakori kísérője volt a növény gyümölcse.

Mantskovits Bálint Nyomdatörténeti Múzeum, Vizsoly, 2016:

A krasznai református templom festett famennyezetének rekonstrukciója

A Kárpát-medence egyik legnagyobb és leggazdagabb festett kazettás mennyezete Kraszna református templomában található, mely 1736-ban készült Pataki Asztalos János keze által.

A magyar nyelvterületen megtalálható kazettás mennyezetek formavilágukban és rendszerükben is szoros rokonságot mutatnak egymással. A 16. század első felétől a 19. század közepéig a kazettás mennyezetek szó szerint a mennyboltozatot, világmindenség működésének rendjét jelenítették meg.

Az itt látható rekonstrukció az eredeti mennyezet középső részének tábláit mutatja be. A legtöbb tábla pontos másolatként készült, csak a nagyon sérült darabok lettek hasonló témájúakra kicserélve, vagy rekonstruálva.

            Az egyik sarokban látható a Nyilas tulajdonságok képviselője, a szájából „virágbeszédet” árasztó állatfej (megállapodott személyiség) a Teremtő Ige megszólaltatója. A három, önmaga fülei körül pörgő nyúl az önmagát őrületbe kergető, gondolatai körül forgó elme, a Szűz tulajdonság megjelenítője. Ugyanebben az oszlopban, lejjebb a szkíta állatküzdelmek továbbéléseként láthatjuk a nyúl szemét felnyitó ragadozó madarat, mely a Szűz síklátását segít megszüntetni. Az Ikreket az almafa két oldalán álló emberpár, a Bűnbeesés jeleneten, a Rákot pedig a gyermekeit vérével tápláló Pelikán képviseli. A Skorpióra a szárnyas csodalényben, a Griffben ismerhetünk rá. A Vízöntő hatása a Páva ábráján keresztül érvényesül, a szétbomló virágtövek pedig a Kos-tendenciák folyamatábráiként foghatók fel. A Kánaáni követjárás nem csupán egy ószövetségi illusztráció. A szőlőfürt az évköri rendben a Vízöntő jelképe, melyet az Ikrek emelnek egyensúlyozva, a Mérleg képét megjelenítve. Az ábra üzenetének lehetséges megfejtése Pap Gábor szavait idézve: „a testnek (bogyónak) meg kell töretnie, hogy a szellem (a spiritusz latinul szeszt is, szellemet is jelent) felszabadulhasson”.

(A fent olvasható ismertetés Pap Gábor Az ég mennyezeti című könyve alapján fogalmazódott meg.)